Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége

MAGYAR TÁVHŐSZOLGÁLTATÓK
SZAKMAI SZÖVETSÉGE

ALAPSZABÁLY

Módosításokkal egységes szerkezetben

2009. május

Módosította a 2009. május 22-ei közgyűlés

MAGYAR TÁVHŐSZOLGÁLTATÓK SZAKMAI SZÖVETSÉGE

T A R T A L O M J E G Y Z É K

1.§. Szövetség jogállása

3. oldal

2.§. A Szövetség célja, feladatai

4. oldal

3.§. A Szövetség tagsága

6. oldal

4.§. A Szövetség vezető szervei és tisztségviselői

8. oldal

5.§. A Szövetség gazdálkodása

11. oldal

6.§. Záró rendelkezések

12. oldal

Magyar Távhőszolgáltatók
Szakmai Szövetsége
(MaTáSzSz)

Alapszabály

1.§.

Szövetség jogállása

  • Megnevezése: Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége
  •                                              (MaTáSzSz)
  • Székhelye:   1116. Budapest, Barázda u. 20-30.
  • Jogállása:    A Fővárosi Bíróság által történt nyilvántartásba-vétel után önálló jogi személyiségű országos társadalmi szervezet.
  • Működése:  A Magyar Köztársaság területén országos jelleggel, az 1989. évi  II. törvény szerinti előírásoknak megfelelő tartalmú alapszabállyal.
  • Tagjai:         Távhőtermeléssel,- szolgáltatással, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységekkel foglalkozó gazdálkodó szervezetek, intézmények, és egyéni vállalkozók.
  • Pecsétje:      Az elnevezést tartalmazó szalagbélyegzők.

2.§.
A Szövetség célja, feladatai

  • A szövetség célja
  • összefogja a Magyar Köztársaságban a távhőtermeléssel, -szolgáltatással, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységekkel foglalkozó gazdálkodó szervezeteket, intézményeket, egyéni vállalkozókat,
  • érdekeiket szakmai és gazdasági szempontból egyezteti, közvetíti, képviseli,
  • a szakmában résztvevők vonatkozásában jogszabályalkotás előkészítése során egyeztetett érdeket képvisel a Szövetség céljainak teljesítése, a feladatok realizálása érdekében.

A.)

A Szövetség távhőtermelő és/vagy szolgáltató tagjaival kapcsolatos feladatköre

2. A Szövetség feladatköre

A szakterületen önállóan és a tagjain keresztül ellátja az érdekképviseleti, az érdekegyeztető és kapcsolattartó feladatokat.
Ebben azonos súlyú feladatnak tekinti a Szövetségbe tartozó szervezetek országos és önkormányzati szintű képviseletét.

Az érdekképviselet keretében:

  • A Szövetség, ha a tagok kezdeményezik, koordinálja, szervezi az összehangolt fellépést mindazon kérdésekben, amelyek az egész szakma, vagy egy-egy szakterület jó hírneve és a gazdálkodási, szolgáltatói érdeke érvényre juttatása körében bármely téren felmerülnek.
  • Tagok összehangolt véleménye alapján állást foglal a távhőtermelés és szolgáltatás gazdálkodását érintő kormányzati és önkormányzati döntés és szabályozó-tervezetekkel kapcsolatban.
  • Figyelemmel kíséri a tagjaira vonatkozó jogszabályok gyakorlati érvényesülését és az illetékes gazdaságirányítási szerveknél kezdeményezi a nehezítő szabályozók és intézkedések felülvizsgálatát, módosítását.
  • A tagokkal közösen kidolgozza és karbantartja a szakmára jellemző szakmai etikai normákat, ügyel ezek megtartására és fellép az általánosan elfogadott normáktól eltérő magatartással szemben.
  • A Szövetség további tevékenységei

(3.1.) Segíti tagjainak a többi gazdálkodóval, vállalkozóval, valamint a tevékenységükkel kapcsolatos igazgatási és társadalmi szervezetekkel való együttműködést.

(3.2.) A szolgáltatás, gazdálkodás, vállalkozás szakmai-szervezeti kérdéseit érintő általános feltételek, ajánlások és útmutatók közreadásával segíti a tagok tevékenységét.

(3.3.)Önállóan és tagjain keresztül információs, döntés-előkészítési kapcsolatokat, továbbá együttműködést épít és tart fenn mindazon önkormányzati, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, érdekcsoportokkal mindazon területeken, ahol a tagok érdekeinek érvényre juttatása azt indokolttá és szükségessé teszi.

  • Kapcsolattartás keretében, többek között:
  • A szakterületét érintő kérdésekben önállóan és a tagokkal közösen kapcsolatot tart illetékes minisztériumokkal, az Országgyűlés szakbizottságával, az önkormányzatokkal, szakmai és egyéb társadalmi szervezetekkel.
  • Ellátja - a szükséges mértékben és az ide vonatkozó előírásoknak megfelelően - a tagok munkáltatói érdekképviseletét. E tevékenységben együttműködik az ilyen célra alakuló országos és helyi szervekkel. Ez utóbbi keretében külön fontosságot tulajdonít az önkormányzatokkal való együttműködésnek.
  • A Szövetség a nemzetközi szakmai-, gazdasági kapcsolatok elmélyítése érdekében:
  • szakmai információk beszerzésével, szakmai napok megrendezésével, szakmai delegációk küldésével és fogadásával hozzájárul a szakmai fejlődéshez,
  • kapcsolatot tart külföldi szakmai szervezetekkel, szövetségekkel, amelyekkel kölcsönösségen alapuló megállapodások keretében közösen szervezi a tagság közvetlen kapcsolatait,
  • a tagok dolgozói részére szakmai, gazdasági képzést, illetve továbbképzést szervez, biztosít,
  • nemzetközi szövetségekben és fórumokon képviseli a szakterületen tevékenykedő tagokat,
  • közreműködik a szakmai vegyes bizottságok munkájában.

B.)

A Szövetségnek a tagságával kapcsolatos feladatai

  • Egyéb feladatai keretében, többek között:
  • Folyamatosan tájékoztatja tagjait a távlati és időszerű általános gazdasági, fejlesztési célokról, gazdaságpolitikai elgondolásokról.
  • Elsősorban tagjain keresztül elősegíti a fejlett technológiák, megoldások, eljárások, stb. bevezetését és elterjesztését.

(5.3.)Együttműködést folytat a szakmai tevékenységhez tartozó szakszervezetekkel.

  • Önállóan és tagokon keresztül szakmai sajtó- és propagandamunkát végez a szakterületen tevékenykedő tagok munkájának segítésére.
  • Rendszeres tájékoztatást nyújt tagjainak a termelést és szolgáltatást meghatározó változásokról.
  • A Szövetség tagjai közti vitás ügyek rendezésében felkérésre békéltető, jószolgálati feladatokat lát el.

3.§.

A Szövetség tagsága - jogállása szerint -
tagokból és pártoló tagokból áll.

  • A Szövetség tagja lehet bármely, a szakma területén gazdálkodó szervezet, intézet, és egyéni vállalkozó, amely (aki) távhőszolgáltatási és/vagy távhőtermelési tevékenységet folytat, a Szövetség alapszabályát magára nézve kötelező érvénnyel elfogadja, a tagdíj fizetését vállalja.
  • Pártoló tag lehet minden olyan belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó amely (aki) tevékenységével, illetve az általa gyártott, forgalmazott termékekkel  a távhőszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódik illetve azt elősegíti, továbbá a Szövetség alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el, a tagdíj fizetését vállalja.
  • A tagok belépése a Szövetségbe közvetlenül, önkéntesen történik. A felvett tag jogállása szerint tag vagy pártoló tag.
  • A Szövetség tagjai sorába a belépés a Szövetség elnökségéhez intézett írásbeli nyilatkozattal kezdeményezhető, amelyben a belépő nyilatkozik, hogy a Szövetség alapszabályát és a tagok együttműködését és az etikai normákat magára nézve kötelezőnek ismeri el. A tagság a nyilatkozatnak a Szövetség elnöksége által történt elfogadásával kezdődik.
  •     A tagok a Szövetség bankszámlájára éves díjat fizetnek.
  • A tag kilépési szándékát legalább hat hónappal a naptári év vége előtt az elnökségnek írásban köteles bejelenteni.

A tagság a naptári év utolsó napjával szűnik meg.
Megszűnik a tagság akkor is, ha a tag működése megszűnik.
A tagság megszűnésének időpontja ebben az esetben a tag megszűnésének időpontja. Ha a tag - felhívás ellenére - nem teljesíti az alapszabályban vállalt kötelezettségeit, az elnökség jogosult a tagot a Szövetség tagjai közül kizárni. A tag kizárása az elnökség kétharmados többségének szavazatával történik.
A tag a kizárására vonatkozó elnökségi határozat - nem halasztó hatályú -
felülvizsgálását kérheti a közgyűléstől.

  • A Szövetség a távhőtermelő-, szolgáltató tagjainak jogában áll felhatalmazott képviselője útján:
  • a Szövetség közgyűlésén részt venni, megválasztása esetén a Szövetség testületeiben tisztséget viselni,
  • a Közgyűlés és a Szövetség elnökségi ülésének összehívására, illetve azok napirendjére javaslatot tenni,
  • a Közgyűlést és a Szövetség elnökségét javaslatokkal, kezdeményezésekkel megkeresni,
  • a szövetségi ülésekre előterjesztett javaslatok megvitatásában, a határozatok és ajánlások meghozatalában szavazati joggal részt venni,
  • a tisztségviselők funkcióból való visszahívását kezdeményezni,
  • a Szövetség szolgáltatásait igénybe venni,
  • a Szövetség tagságát a vállalkozás fejléces ügyiratain feltüntetni.
  •  A pártoló tagok jogosultak:
  • a Szövetség közgyűlésén részt venni,
  • a Közgyűlés napirendjére javaslatot tenni,
  • a Közgyűlést, az Elnökséget javaslatokkal, kezdeményezésekkel megkeresni,
  • a Szövetség szolgáltatásait igénybe venni,
  • a Szövetség pártoló tagságát a vállalkozás fejléces ügyiratain feltüntetni.

4.§.

A Szövetség vezető szervei és tisztségviselői

A Szövetség vezető szervei:

  • közgyűlés
  • elnökség
  • alelnöki tanács
  • Közgyűlés
  • A Szövetség legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a Szövetség tagjainak összességéből áll. A Közgyűlést évente legalább egyszer, illetve szükség szerint kell összehívni. Tisztújító Közgyűlést három évenként kell tartani
  • A tagoknak a Közgyűlésre szóló meghívót, valamint egyidejűleg a napirendet a Közgyűlés előtt legalább 10 nappal írásban kell megkapniuk.
  • A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
  • a Szövetség alapszabályának megállapítása és módosítása,
  • a Szövetség elnöksége rendes tagjainak megválasztása, visszahívása nyílt jelöléssel, titkos szavazással,
  • az éves költségvetés meghatározása, a Szövetség egyszerűsített éves mérleg beszámolójának jóváhagyása,
  • az éves tagdíj összegének a megállapítása,
  • az Elnökség éves beszámolójának, valamint a következő évi munkaterv jóváhagyása,
  • döntés más társadalmi szervezetettel való egyesülésről, valamint a
    Szövetség megszűnéséről és a vagyon felosztásáról,
  • minden olyan feladat, amelynek megvitatatását és a döntéshozatalát a
    Szövetség Elnöksége a közgyűlés elé utalja.
  • A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok legalább fele jelen van. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a Szövetség elnökének szavazata dönt.

A Szövetség alapszabályának és annak módosításának jóváhagyásához, megszűnése kimondásához kétharmados többség kell.
Ha a Közgyűlés nem határozatképes, de ismételten összehívásra került az adott napirend megvitatására, akkor a megismételt közgyűlés ugyanazzal a napirenddel a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
(1.5.) A Közgyűlést és a rendkívüli közgyűlést az Elnökség hívja össze, és azt az Elnök vagy az általa meghatalmazott elnökségi tag vezeti le.

(1.6.) A rendkívüli Közgyűlés összehívásához az Elnökség, illetve a tagok legalább 10%-ának összehívási javaslata szükséges. A rendkívüli közgyűlést a javaslatnak az elnökséghez történő beérkezésétől számított 30 napon belül össze kell hívni.

2.    Elnökség

  • Az Elnökség a Szövetség legfőbb ügyintéző szerve, mely legalább 11 rendes tagból és tiszteletbeli tagokból áll.
  • Az Elnökség rendes tagjait a Közgyűlés választja 3 évi időtartamra, nyílt jelöléssel és titkos szavazással.
  • Az Elnökség tiszteletbeli tagjait az Elnökség rendes tagjai választják, a rendes tagok mandátumának lejártáig.
  • Az Elnökség feladata és hatásköre:
    • irányítja és szervezi a Szövetség munkáját, gazdálkodását,
    • dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés
      kizárólagos hatáskörébe, (pl. kinevezi a munkabizottságok vezetőit,
      jóváhagyja tagjait, programját).
    • összehívja a Közgyűlést,
    • végrehajtja a Közgyűlés határozatait,
    • tagjai közül megválasztja a tisztségviselőket,
    • gyakorolja a munkáltatói jogokat az Elnökfelett,
    • beszámol a munkájáról a Közgyűlésnek,
    • jóváhagyja a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatát és Etikai
      Kódexét.

(2.5.) Az Elnökség tiszteletbeli tagjai jogosultak az elnökség ülésén (szavazati jog nélkül) részt venni.

(2.6.) Amennyiben a mandátumok időtartama (megbízás időtartalmának lejárta előtt) alatt az Elnökség valamely rendes tagjának  tagsági viszonya megszűnne, az Elnökség kooptálással kiegészülhet.

(2.7.) A Szövetség elnökségi ülései egyes napirendi pontjainak megvitatásához a Szövetség elnöksége tanácskozási joggal a tagok és az illetékes főhatóságok, továbbá más szervezetek képviselőit is meghívhatja.

(2.8.) Az Elnökség a Szövetség tagjaiból régiókat és/vagy szekciókat hozhat létre. A régiók területét és a szekciók Működési Szabályzatait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

(2.9.) A Szövetség elnöksége szükség szerint, de legalább félévenként egy
alkalommal tart ülést.

(2.10.) Az Elnökség akkor határozatképes, ha a rendes tagjainak legalább fele jelen van.

(2.11.) Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazati egyenlőség esetén
az Elnök szavazata dönt. Kétharmados szótöbbség kell az alábbi határozatok meghozatalához:

  • a Szervezeti és Működési Szabályzat és annak módosítására vonatkozó javaslatok elfogadása,
  • az Etikai Kódexre és annak módosítására vonatkozó javaslatok elfogadása,
  • az Etikai Bizottság elnökének és két tagjának megbízása,
  • az Elnök munkaviszonyának létrehozása, megszüntetése, munkabér és jutalom megállapítása.

3. Alelnöki tanács

(3.1.) Az Alelnöki tanács a Szövetség döntés-előkészítő, véleményező szerve.

(3.2.) Az Alelnöki tanács feladata és hatásköre:

  • véleményezi az Elnökség, valamint a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket, dokumentumokat,
  • megvitatja a Szövetség tevékenységével kapcsolatos feladatokat, valamint a felmerülő szakmai, jogi és egyéb problémákat,
  • kialakítja a Szövetség szakmai és jogi állásfoglalásait,
  • összehangolja a Szövetség stratégiai célkitűzéseinek végrehajtásából eredő problémák megoldását,
  • dönt a Szövetség operatív végrehajtási kérdéseiben,
  • ellenőrzi a közgyűlési és az elnökségi határozatok végrehajtását, irányítja és ellenőrzi az állandó és ideiglenes szakmai bizottságok munkáját.

(3.3.) Az Alelnöki tanács létszáma legalább 5 fő, tagjai az Elnök és az Alelnökök. Vezetője az Elnök, távollétében pedig az általános Alelnök. Az általános Alelnököt az alelnökök közül az Elnökség választja meg.

(3.4.) Az Alelnöki tanács negyedévente legalább egyszer ülésezik.

4. Tisztségviselők

(4.1.) Az Elnökség rendes tagjai közül 3 évre Elnököt és Alelnököket választ és Tiszteletbeli Elnökötválaszthat.

(4.2.) Az Elnök feladat és hatásköre:

  • jogosult a Szövetség önálló képviseletére,
  • vezeti az elnökség és közgyűlés üléseit,
  • önállóan gyakorolja a szövetség bankszámlája feletti rendelkezési, utalványozási jogot,
  • kapcsolatot tart külföldi szakmai szervezetekkel, amelyekkel kölcsönösségen alapuló megállapodások keretében közösen szervezi a tagvállalatok közvetlen kapcsolatait,
  • a távhőtermelést – és szolgáltatást érintő kérdésekben önállóan és a tagvállalatokkal közösen kapcsolatot tart illetékes minisztériumokkal, az Országgyűlés szakbizottságaival, az önkormányzatokkal, szakmai és egyéb társadalmi szervezetekkel,
  • a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak megfelelően folyamatosan intézi a Szövetség ügyeit,
  • kapcsolatot tart a Szövetség tagszervezeteivel,
  • vezeti a Szövetség feladatainak ellátására létrehozott iroda munkáját,
  • munkáltatói jogokat gyakorol a Szövetség alkalmazottai felett.

(4.3.) A Tiszteletbeli Elnök protokolláris szempontból képviseli a Szövetséget.

(4.4.) Az Elnökség által megválasztott általános Alelnök az Elnök távollétében jogosult és köteles az Elnök feladatait ellátni, a Szövetség bankszámlája feletti rendelkezési, utalványozási jogot gyakorolni.

5.§.

A Szövetség gazdálkodása

A Szövetség a tagok által befizetett tagdíjakból és egyéb bevételekből gazdálkodik a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó hatályos jogszabály keretei között, a Közgyűlés által elfogadott költségvetés és terv alapján.

6.§.

Záró rendelkezések

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az 1989. évi II. törvény és végrehajtására kiadott rendelkezések az irányadók.

Az alapító Alapszabályt a Szövetség 1993. november 11-én összehívott Közgyűlése fogadta el, első módosítást az 1995. április 12-re összehívott Közgyűlés, a második módosítást az 1995. december 1-jére összehívott tisztújító Közgyűlés fogadta el.
Az Alapszabály harmadikmódosítását az 1997. december 1-jére összehívott tisztújító Közgyűlés fogadta el.
Az Alapszabály negyedikmódosítását a 2002. január 29-re összehívott tisztújító Közgyűlés fogadta el.
Az Alapszabály ötödik módosítását a 2007.január 25-ére összehívott Közgyűlés fogadta el.
Az Alapszabály hatodik módosítását a 2009. május 22-ére összehívott Közgyűlés fogadta el.